A tanulás valódi értelme
Hamarosan megkezdődik az új tanév. Nálunk a legnagyobb gyerek hatosztályos gimnáziumi tanulmányokat kezd az ország egyik legjobb intézményében. Az alábbiakat mondtam neki:
Hatalmas dolog, keveseknek járó lehetőség, hogy ebbe az iskolába járhatsz. Négy személynek köszönheted. Egyrészt magadnak, mert szorgalmasan készültél a felvételire és ügyesen megírtad. Másrészt nekünk, a szüleidnek, mert minden szempontból támogattunk a felkészülésben. Harmadrészt, ami a legfontosabb, Istennek, mert Ő adta neked az eszedet és a tehetségeidet.
Szeretném, ha megbecsülnéd ezt a lehetőséget és szorgalmasan tanulnál az elkövetkező hat évben. Nem csak azért, hogy ne herdáld el ezt a lehetőséget. Nem is csak azért, hogy aztán jó egyetemre mehess, és olyan munkád lehessen, amivel egyszerre sok pénzt keresel és még szereted is. Hanem elsősorban azért, hogy Istent, az Egyházat és a hazádat szolgálhasd értelmiségiként, hálából azért, amiért Isten neked az eszedet és a képességeidet adta.
Nem azért adta őket, hogy jobbnak tarthasd magad azoknál, akik szerényebb képességűek, és nem is csak azért, hogy neked jó életed legyen, hanem azért, hogy Istent, az Egyházat és a hazádat szolgáld vele.
Nagy szükség van olyan értelmiségiekre, akik hívők és a hazájukat szeretik. Mert sajnos nagyon sokan vannak, akik istentelenek és hazaárulók.
Én mindenben segíteni foglak továbbra is, kikérdezlek, csak tedd oda magad, írd fel, mikor lesz dolgozat, kérj segítséget, ha szükségét érzed.
Mindezt azért akartam megosztani, mert akár diákként olvasol, akár diák szülőjeként vagy tanáraként, úgy gondolom, fontos megértened, hogy a tanulás és aztán a munka nem csak az egyénről szól, illetve az önmegvalósításról meg a pénzről – hanem elsősorban kötelesség és szolgálat.
A jó képességek hatalmas ajándékok, de mit sem érnek, ha kemény munkával nem tanuljuk meg őket kihasználni, és aztán, ha nem jóra használjuk őket.
Sajnos nemzedékek óta nem erre nevelik a legtöbb magyar gyereket, hanem kényelemszeretetre, pénzimádatra és énközpontúságra.
De vannak régi katolikus könyvek, amelyekben útmutatást találhatnak a diákok. Középiskolások pl. dr. Tóth Tihamér püspök könyvsorozatátban (Levelek diákjaimhoz), egyetemisták a dr. Koszterszitz József atya által szerkesztett Levelek a gólyához és Nos rector c. könyveiben. De a lista természetesen jóval hosszabb, a Wikipédián elérhető.
A legtöbb könyv ingyenesen letölthető az alábbi oldalak valamelyikéről:
Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
Engem annak idején nem tanítottak meg otthon a munkára, az állhatatosságra, a szolgálatra. Isten tanít rá, amióta kamaszként megtértem, elsősorban a családom által, amit aztán felnőttként alapítottam. Én pedig szeretném, ha a gyerekeim megkapnák mindezt a jót, ami aztán egész életükön át elkíséri őket. Szeretném, ha olyan életet élnének, amely elsősorban nem róluk szól, sem pedig a kényelemről, hanem az állhatatos szolgálatról, arról, hogy Istenért és a felebarátaikért tesznek, elsősorban imával, másodsorban szavakkal és tettekkel.
Gondolataimat azzal az imával zárnám, amivel a katolikus gimnáziumomban kezdtük a tanítást.
Jöjj el Szentlélek Úristen, igazság és szeretet Lelke, adj nekünk jó lelket, kedvet, szorgalmat és kitartást ahhoz a munkához, amelyre meghívtál! Világosítsd meg értelmünket, hogy a természetben és az emberi életben fölfedezzük a Teremtő Atya nagy szándékait! Nevelj és alakíts bennünket, hogy egész életünkben alkalmasak legyünk az igazság szolgálatára, és így kiérdemeljük az örök élet jutalmát Krisztus, a mi Urunk által! Ámen.
