Tényleg nem halhat bele egy nő a szülésbe, ha hívő?
Néhány évvel ezelőtt elém került egy érdekes könyv, Frankné Dobos Ilonától a Legyen meg a te akaratod!, aki egy tizenhatgyermekes baptista édesanya volt. Az ő egyik gyermekének, Frank Robertnek a felesége, Katalin arról vált híressé, hogy 15 gyermeket szült, mindegyikőjüket császármetszéssel. Előfordult olyan is, hogy olyan kicsi korkülönbség volt két gyermeke között, hogy egy éven belül kétszer is megcsászározták. Mikor kérdezik erről, így szokott nyilatkozni: „Isten azt mondja, a hívő asszony megtartatik a szülőágyon, ha megmarad hitben, szeretetben, szent életben, mértékletességgel. Ez Isten ígérete, én pedig hiszek benne és neki.” (forrás)
Amikor ezt először olvastam, megdöbbentem, mert én nem találkoztam ilyen ígérettel a Bibliában. Nomeg ott van Szent Gianna Beretta Molla, aki gyermekszülésben halt meg. Ha Isten ezt ígéri, hogy lehetséges, hogy egy szent asszony meghalt a szülőágyon?
Úgy, hogy nincs ilyen ígéret. Ez a bibliai igehely totális félreértelmezése. Miről is van szó? Az 1Tim 2,15-ről, melynek ez a kontextusa:
Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt tisztán emeljék fel kezüket imádságra, harag és viszálykodás nélkül.Ugyanígy az asszonyok is tisztességes öltözetben, szemérmesen és józanul ékesítsék magukat, nem bodorított hajjal, arannyal, gyönggyel és drága ruhával,hanem, amint az az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jócselekedetekkel.Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal.Nem engedem, hogy az asszony tanítson, és a férfi fölé kerekedjék: maradjon csak csendben.Mert Ádámot alkottatott először, Éva azután,és nem Ádámot szedték rá; az asszonyt azonban rászedték, és engedetlenségbe esett.Gyermekek szülése által fog üdvözülni, ha megmarad a hitben, a szeretetben, a szentségben és a józanságban.(1Tim 2,8-15)
A Szentírás appban könnyedén ellenőrizhetjük a többi fordítást is:
Látható a katolikus fordításokból, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy egy hívő asszony nem halhat meg gyermekszülésben, hanem hogy nem kell férfihivatásra törekednie (prédikálás, vezetés), hanem a saját női hivatása (anyaság) vállalása révén juthat a mennybe.
Mert azután magzatait nemcsak testileg, hanem lelkileg is fogja szülni, azaz, keresztény módon nevelni, legalább részéről mindent elkövet, hogy őket a jóban megtartsa. Miután az apostol az asszonyt eltiltotta a nyilvános tanitástól, az által kárpótolta őt, hogy szavát meghagyta gyermekeire nézve, hogy azokat keresztény módon nevelje. Az asszonynak legszebb hivatása gyermekeket nemcsak a világnak szülni, hanem Istennek is nevelni; ez legyen az ő főfoglalkozásuk. A görög szerint: szülése által; ha azok megmaradnak a hitben stb. azaz, ha az anya részéről mindent hűn elkövet, hogy magzatai a jóban megmaradjanak.
Maradjon hát az asszony (itt a férjes asszonyról van szó; a szüzekről lásd Kor. I. 7,8, 25.) természetes hivatása, a gyermekek szülése, az anyaság mellett, s ha egyébként teljesíti keresztény kötelességeit, gyakorolja a hitet s a szeretetet, törekszik az élet szentségére s mindenben józanságot, önfegyelmezést tanúsít, prédikálás nélkül is üdvözül. [Egyes értelmezők a mellékmondatot nem úgy értik, hogy az anya maradjon meg ezekben az erényekben, hanem, hogy gyermekei (mint a görög szöveg mondja) maradjanak meg ezekben az erényekben, melyekre anyjuk oktassa őket.]
Hívőként és anyaként elsőre jól hangzik, hogy ha hívő és szent életre törekvő nő vagyok, biztos nem halok meg szülésben. Ugyanakkor elborzaszt a gondolat: mi van, ha nem vagyok elég szent? Ha pedig valaki meghal a gyermekszülésben, akkor arról azt kéne gondolnom ezek alapján, hogy ő a hibás, mert bűnös volt, azért halt meg? Mi van akkor, ha egy keresztény asszony hal meg így? Mehet róla a pletyka, hogy valami rejtett bűne volt? És akkor mi van, ha valakinél egy várandósság nagy veszélyekkel járna, de ez alapján mégis vállalja, hiszen ő hívő keresztény, neki nem eshet baja – de az mégis megtörténik?
Ebből a fenti esetből is látszik, hogy mennyire fontos, hogy katolikusok legyünk, mert így a Szentlélek által vezetett tanítóhivatal bibliaértelmezése alapján tudhatjuk, mit akar mondani nekünk a Szentírás szavaival a Jóisten, és nem fogunk mindenféle fals értelmezést beleképzelegni különböző bibliai passzusokba.
A tévtanítás nem játék. Ilyen apró félremagyarázások is tönkre tehetnek életeket.
Hála Istennek, hogy a Frank családban nem történt tragédia. De mi ne legyünk vakmerőek! Ha súlyos kockázattal járna egy újabb várandósság, szabad az időszakos vagy – ha az valamiért nem elégséges – a teljes önmegtartóztatással élni, hogy ne legyen több gyermekünk. Ez nem modernista tanítás, a II. vatikáni zsinat előtt is ezt tanították a pápák.
Isten hitet, bizalmat és bátorságot vár el, de a vakmerőség, vagyis az Ő kísértése Szentlélek elleni bűn.
