Nem visszük a kisgyerekeinket misére

Ezt a bejegyzést azért írom meg, mert nekem annak idején rengeteget segített egy hasonló, amit egy nyolcgyerekes amerikai katolikus anyuka írt. Ő arról mesélt, hogy mivel a gyerekei rendkívül temperamentumosak, bizonyos életkor alatt szörnyű velük misén lenni, ezért nem vitte őket. De már a többségük felnőtt és mind hívő katolikus lett.

Az az igazság, hogy az én gyerekeim se egyszerűek. A lényeg tehát, hogy kb. 8 hónapos koruktól kezdve nem visszük őket magunkkal misére, csak ha nagyon muszáj. 5-6 évesen jöhetnek, ha nagyon akarnak, de nem kötelezzük őket. Viszont amint betöltik a 7-et, muszáj jönniük, mert ez az Egyház tanítása.

Voltak olyanok, akik a férjemet vagy engem felelősségre vontak azért, mert így teszünk. Merthogy ez árt a gyerekeink hitének, és egy szülőnek igenis végig kell szenvednie a kisgyerekes éveket a templomban.

Lassan tíz éve vagyunk kisgyerekes szülők. A fentiekkel szemben mi nem érezzük úgy, hogy nekünk kötelességünk lenne egy ici-picivel is még nehezebbé tenni az életünket egyfajta falsul felfogott mártírszülőség miatt.

Ha az Egyház azt tanítaná, hogy vinni kell, akkor vinnénk őket, és akkor Isten is megadná a kegyelmet ahhoz, hogy bírjuk. De az Egyház nem ezt tanítja. Hanem azt, hogy 7 éves kortól kötelező a mise. Úgyhogy ha nem muszáj, nem fogunk még a szentmise egy órájában is egy kétéves után futkosni vagy hallgatni az ötéves folyamatos csacsogását.

Persze lehet erre azt mondani, hogy meg kell tanítani a gyerekeinket nyugodtan és csendben ülni, de ezzel is úgy vagyok, hogy sehol se várja el senki egy 6-7 év alatti gyerektől, hogy egy órát csendben és nyugodtan üljön (nem véletlen kezdik ennyi idősen a gyerekek az iskolát), akkor én miért kínoznám ezzel őket meg magamat. Legyen az az első benyomásuk a miséről, hogy itt viselkedni kell, mégpedig úgy, amire egyáltalán nem érettek még és nem is értik, miért kell? Nem sokkal jobb ennél, hogy a „nagyok” előjogaként tűnik fel előttük a szentmise, ami után vágyódnak, hogy velünk jöhessenek?

Már két gyerekem van, aki elmúlt 7 éves, és így jön velünk minden vasárnap misére. Azt tudom mondani, hogy teljesen jól tudnak viselkedni anélkül is, hogy korábban jártak volna misére néhány ritka alkalmat leszámítva. A hitükre se volt rossz hatással, hogy nem jártak kisebb korukban templomba, mivel otthon minden nap együtt imádkozunk, tanítom nekik a katekizmust, beszélgetünk a hitünkről és látják a szüleik példáját is. 

Azt kéne megérteni, hogy a mise nem az evangelizáció helye: az az otthon és a hittanóra. A misét nem kell leszállítani a gyerekek szintjére és őket se kell arra kényszeríteni, hogy felérjenek hozzá, mikor még idegileg nem tartanak ott, hogy nyugton legyenek. Nem mellesleg szegény leterhelt kisgyerekes szülők idegeit se kéne azzal tovább tépázni, hogy még ezt az egy óra vasárnapi Istennel töltött nyugalmat is elveszik tőlük, merthogy aki katolikus és szülő, az mindig csak szenvedjen.

Szóval ha van olyan olvasóm, aki ezen őrlődik, azt megnyugtatom: nem kell vinni a hét év alatti gyerekedet, és semmi baja nem lesz a hitének, ha nem viszed, és te se leszel tőle rossz anya vagy rossz katolikus. 

Aki mást mond, attól pedig megkérdezheted, hogyan fog mostantól segíteni neked a gyerekeid nevelésében és gondozásában...